ÉN VAGYOK AZ A LÁNY, AKIT SZERET NIALL HORAN...
Tadaaaaam. Már hallom is a kérdéseket: ,,Ez még él? Nem rabolták el? Mi történt? Hogyhogy ő itt...??''
Hát igen. Most nagyon csúnya bácsi néni voltam. Jó sokáig nem hoztam új részt. Mentségemre szóljon, így kaptam meg a jelest jogból. Hogy arra tanultam. Meg még sok minden másra.
De azért édesek vagytok. Számtalan üzenetet kaptam facebookon, yammen, sőt még sms-t is, hogy mikor lesz a következő rész. Ez annyira jól esett!!:))
Kigondoltam valamit. (Következő kérdésetek: ,,Ez szokott gondolkodni??'') Mi lenne, ha minden Vasárnap lenne rész? Megpróbálom tartani a tempót, de ahhoz az kell, hogy kapjak kommenteket is, édeseim.
A mai részben a dráma lesz az előtérben. A vége felé pedig két meglepetés szereplővel fogunk találkozni.
Na, hajrá olvasásra fel!:DD
-
Srácok! –
rohant be Liam verejtékezve. Ijedten néztünk rá. Amit ez után mondott soha nem
fogom elfelejteni ameddig csak élek. – Niallt megkéselték…
-
Mi? – Harry teste
összecsuklott és kis híján összeesett. Liamnek remegett a szája.
-
Lehet, hogy
meghalt. Tiszta vér és nem mozdul…
--------------------------------------------------
*Liam: - Ma én leszek a szuperhősöd kicsilány és megvédelek mindenkitől!
-
Hagyd már abba
a sírást! – mordult rám Harry.
-
Harry hagyd. –
fogta meg a karját óvatosan Lou.
-
De már órák óta
bőg. Rohadtul idegesítő.
-
Akkor inkább
vigasztalnod kéne, nem? – nézett rá szemrehányóan Liam és odajött hozzám, majd
szorosan megölelt.
-
Nem lesz semmi
baj. – suttogta, mire csak hüppögni tudtam. Legalább két órája itt vagyunk a
kórházban. Két hosszú órája semmi hír Niallről. Láttam, amikor felrakták a
mentőautóra. Három erős férfi kellett ahhoz, hogy kitépjék a kezemet Niall
kezéből. Nem akartam elengedni. Nagyon félek. Azóta megállás nélkül bőgök.
Tudom, hogy tök idegesítő vagyok, de nem tehetek róla. Igazából már annyira
kimerültem, hogy könnycsepp ténylegesen nem is jött a szememből. Csak az inger
volt meg. Meg a hanghatás. Minden porcikámban remegtem. Tudnom kellett volna,
hogy baj van. Niall nagyon sokáig nem jött vissza. Csak egy italért ment el. És
mégis… Megint Harry miatt nem törődtem vele. Megint ezen a majmon járt az
eszem. Annyira utálom magam. A testemen megint úrrá lett egy nagyon erős
remegési hullám és újult erővel neki lódultak a könnyeim.
-
Ne sírj,
kérlek. – suttogta továbbra is Liam és lágyan ringatott. El és Dani
összekapaszkodva néztek rám aggódva. Lou tétován az ajtó felé nézett, ami
mögött Niallt műtötték. Harry rettenetesen dühös volt.
-
Miért nem jön
ki senki? Miért nem? – kínjában elkezdte rugdosni a széket.
-
Állj már le! –
dörrent egy nagyot Liam. – Ezzel senkinek sem segítesz!
-
Miért és Melnek
miért nem kell leállnia? – nézett rám ellenségesen.
-
Már megint itt
tartunk? – állt be elém védelmezően Liam. Ahogy elengedett olyan egyedülinek
éreztem magam. Olyan elveszettnek. Ebben a pillanatban nagyon irigyeltem Zaynt.
Az arab srác elfeküdve hortyogott a kórházi székeken. Annyira berúgott, hogy a
fiúknak kellett cipelni őt. A management nem engedte, hogy hazamenjen bárki is,
amíg nem tudják, hogy ki ellen szólt a támadás, meg hogy egyáltalán mi volt.
Mert senki nem tud semmit. Niallt odakint találták meg a hideg utcakövön
eszméletlenül. Beleremegtem újra és megint rám tört a bömbölhetnék.
-
Mert egy
kétszínű ribanc azért! – Harry széttárta a kezét. – Ti lehet, hogy nem
vágjátok, de én tudom!
-
Mi viszont nem
tudunk semmit már! – kiabált vissza Liam. – Annyira megváltoztál az utóbbi
időben, hogy teljesen elveszett a realitás érzéked! Úgy bánsz Melanieval,
mintha egy gyilkos lenne! Pedig semmit sem csinált az ég áldjon már meg!
-
De…
-
NEM FEJEZTEM
BE! – vágott közbe Liam dühösen. – Te is tudod, hogy nem Melanie az ellenség!
-
Mire gondolsz
ezzel? – halkult le a fürtös fiú, de ugyanolyan villámokat szórt a szeme.
-
Cintia
változtatott ezzé az emberré.
-
Nem gondoltam,
hogy te is ellenem fogsz fordulni. – horkant fel gúnyosan Harry. – Sőt te
biztattál engem anno, hogy ne féljek felvállalni az érzéseimet.
-
Inkább
vállalnám azt, hogy örök életre elmenjen a hangom, minthogy még egyszer ilyen
tanácsot adjak neked ezzel a nővel kapcsolatban. Régebben, ha egy lányt sírni
láttál, te voltál az első ember, aki oda ment és megvigasztalta, még akkor is,
ha az a lány tehetett róla. Te nem az az ember vagy már, akit akkor
megszerettem és a tesómmá fogadtam. Nem tudom, hogy ki vagy. És az új Harryt
nem szeretem. – közölte nyersen Liam a mondandóját. Harry elnémult.
Kétségbeesetten nézett Loura, aki lesütötte a tekintetét. Harry visszanézett
rám.
-
Remélem most
boldog vagy. Elérted azt, amit akartál. – hirtelen elpattant egy húr az
agyamban. Hisztérikus őrjöngéssel Harryre vettettem magam és az öklömmel
kezdtem dörömbölni a mellkasán. A hirtelen ütéstől megtántorodott, de ő sokkal
erősebb annál, minthogy az én gyenge ütéseim fájjanak neki. Nem tehettem róla.
Nagyon gyűlöltem ebben a pillanatban. Hogy most is csak magára meg arra a
ribancra gondol. Niall odabent fekszik, de ő csak a saját igazát hangoztatja.
-
Rohadék! –
sikoltoztam. – Utállak, érted? GYŰLÖLLEK! Niall bent fekszik és te csak Cintiával
foglalkozol! Utállak! – a fiúk próbáltak levakarni a tehetetlen Harryről, de
nem sok sikerrel jártak. Erőtlenül lerogytam a földre. Ki bánthatta Niallt? Ki
az a szívtelen, aki őt bántani tudja? A többiek ijedten néztek egymásra.
Tényleg ijesztő látványt nyújthattam. Harry nekihátrált a falnak. Ekkor mellém
lépett egy nővér.
-
Most nyugtatót
fog kapni! – hozott oda egy injekciós tűt.
-
Nem! –
rántottam ki magam. Ám sajnos hiába ellenkeztem, a többiek lefogtak. Így a
kábaság jótékony homályába kerültem.
*Zayn: - Most komolyan azt hiszitek, hogy a pezsgőtől rúgtam be?:DD Nem is voltam berúgva!
*Lou: - A szoba közepére szartál, beleszúrtál egy csomó fogpiszkálót és azt mondtad, a süni mától nálunk lakik!
*Zayn: - Na jó. Lehet, hogy egy kicsit tényleg be voltam állva...
Pár hosszú óra után:
Hunyorogva
tértem magamhoz. Legnagyobb meglepetésemre körül voltam bugyolálva egy meleg
takaróval és még a cipőmet is levették rólam. Valakinek az ölében volt a fejem.
Felnéztem és egy alvó Liammel találtam szembe magam. Óvatosan, hogy ne keltsem
fel felültem, bár nagyon émelyegtem. A lányok Louisra dőltek, és mindannyian
elszundikáltak. Ahogy ránéztem Zaynre automatikusan elmosolyogtam magamat. A
fiú még mindig hortyogott, de már a földre esve. Valaki rá is ráterített egy
takarót. Igazán családias légkör alakult ki. Alakult volna, ha nincs tele
rendőrökkel a váró terem. Nem voltak a közelünkben, de láttak minket. Őriztek.
Ami egyre nyugtalanítóbb volt. Vajon mi lehet Niallel?
-
Felébredtél? –
hallottam egy halk kérdést mellőlem. Harry állt ott két kávéspohárral a
kezében. – Kéred?
-
Köszönöm. –
suttogtam, majd elvettem. Az is lehet, hogy cián van benne. Nem ártana
óvatosnak lennem. Fura volt Harryre néznem. Hirtelen nem tudtam most rá úgy
nézni, mintha szerelmes lennék bele. Nem tudom miért. Eddig mindig kínzott ez
az érzés, de most meg. Nem is tudom. Mintha utálnám. Sőt. Hánynék tőle. Harry
tétován leült mellém. Nem szóltam semmit. Majd ő beszél, ha akar. Ne nekem
kelljen már.
-
Az előbb sokkot
kaptál. – nézett le a lábára. Nem szóltam semmit. – Azt nem lehet szimulálni.
Megkérdeztem. – még mindig nem nézett rám. Majdnem leöntöttem a kávéval, de
inkább nem reagáltam. – De én nem értek akkor már semmit. – nézett rám
bizonytalanul. Nem válaszoltam csak farkasszemet néztem vele. – Ki vagy?
-
Takarodj. –
préseltem ki magamból, mire ő meglepetten hátrahőkölt. – Elegem van belőled.
Kitettem a lelkemet is, annyira oda voltam érted, de te messziről leszartál.
Megkérdezheted Niallt is. Bármire képes lettem volna érted? – elkezdtek a
könnyeim potyogni. – Niall lehet, hogy meghal. Nekem éreznem kellett volna,
hogy baj van, amikor nem jött vissza. De csak veled voltam elfoglalva. Én… -
elakadtam. Nagyon féltettem Niallt. Szükségem van rá. Harry tétován a kezem
után nyúlt, de én elrántottam.
-
Igen?
-
Az első
találkozásotok óta. – villant fel egy halvány mosoly az arcán, majd elsétált.
Elsétált, otthagyva dübörgő szívvel. Hogy nem vettem észre? Még Lou is
figyelmeztetett. Meg a sok egybeesés… Meg amikor együttvoltunk. Meg az, ahogyan
nézett rám. Ekkor esett le. Én vagyok az a lány, aki egy másik fiúba szerelmes
és nem veszem észre őt. Én vagyok az a lány, akit szeret Niall Horan.
-
Mi a franc? –
nyögött a padlóról Zayn, majd felült. Kissé zöld volt a feje. De kivételesen
nem a féltékenység miatt. Megdörzsölte a szemét, majd rám nézett zavartan. – Mi
ez? Hol vagyunk? – nem válaszoltam, csak megkövülten néztem magam elé. Zayn
közelebb csúszott.
-
Mi történt? Hol
van Harry és Niall? Mel… kérlek, mi a baj? Ennyire durva volt a buli? Detoxikálóban
vagyunk?
-
Bár ott
lennénk. – szólalt meg halkan Liam.
-
Ha a detoxikálóban
lennénk, akkor nem a padlón ébredtél volna te ökör. – hallottuk Lout a terem
másik végéről. Jó kedve van, az is biztos.
-
De akkor mi
van? – az arab srác felállt. Még kóválygott a feje. – Szétrobban a fejem. Ah.
-
Ezért nem
isszuk ki a pezsgős szőkőkútat. – dörzsölte meg El a szemeit.
-
Én a pezsgőtől
nem rúgok be. – sértődött meg Zayn. – Az a kölyköknek való.
-
Nekem még a
koktélos bonbon is megárt. – állt fel Liam. – Nem szeretem az alkohol izét.
-
Rossz válasz. –
vágta rá Zayn. – Senki sem az íze miatt issza, hanem a hatása miatt.
-
És ugyan mi szükséged
volt neked a piára? – ásított Dani.
-
Elegem van a
nőkből. – morogta a srác.
-
Most tényleg ez
a legfontosabb? – kérdeztem halkan ránézve a többiekre. Mindenki elhalkult.
Zayn leült mellém. A kezemben még mindig a Harrytől kapott kávét szorongattam.
-
Áruljátok el mi
történt, kérlek.
-
Niall. –
suttogtam, mire Mr. Maliknak nagyon riadt lett a tekintete.
-
Valaki leszúrta
késsel. – jött közelebb Lou és finoman Zayn vállára tette a kezét. Zayn arca
lefagyott. Körülbelül úgy, mint a miénk, amikor először meghallottuk.
-
Ugye ez most
valami hülye vicc? – kérdezte hosszú hallgatás után. Liam szomorúan rázta a
fejét.
-
És még mindig
semmi hír róla, pedig legalább hat órája bent vannak vele. – suttogtam
elszorult torokkal. El odajött és gyengéden átölelt. Jól esett valaki karjába
simulni.
-
Harry? – nézett
körül Lou. A többiek megvonták a vállukat, nekem meg nem volt kedvem beavatni
őket. Az is lehet, hogy hallották a vitánkat. Nem tudott érdekelni. Ekkor
végszóra belépett a kisfürtös. Nem nézett senki szemébe, csak leült a szembe
lévő széksorra. Arra is hamar rájöttünk, hogy miért jött vissza. Egy nagyon
fiatal rendőrnő jött be mögötte. Ejha. Nagyon csinos volt, elbűvölő mosollyal,
mégsem tolakodó. Együttérzés csillant a szemeiben.
-
Szervusztok. Én
Hannah Smith vagyok. – állt meg határozottan előttünk. Nem tudtam nem
észrevenni, hogy hogyan néztek rá a fiúk. Az biztos, hogy hamar beindította a
fantáziájukat.
-
Szervusz. –
köszörülte meg figyelmeztetőleg El a torkát, mire a fiúk észbe kaptak és
egyöntetűen köszöntek egy ’ Hellóval ’.
-
Én leszek a
kirendelt nyomozó. Én fogom felvenni a vallomásokat.
-
Itt? – óó Zayn,
legalább ne csorgasd a nyálad. Csak azért nem mozdult rá, mert még mindig az
előbb kapott hír hatása alatt volt.
-
Természetesen
nem. – csóválta a fejét Hannah. Szerintem rájött a szitura. Levette a rendőr
sapkáját és a hosszú gesztenyebarna haja lehullott a vállára. Ilyen hajat
akartam mindig is… Fogadjunk, hogy neki nem kell a hajvasalóra költenie. – Bent
az őrsön.
-
Én nem hagyom
itt Niallt. – csattantam fel.
-
Pedig muszáj
lesz. – válaszolt szelíd határozottsággal. – Másképp nem fogjuk megtudni, hogy
mi történt.
-
Én nem láttam
semmit. – vágtam rá. – Hátul voltam egy takarítószertárban Harryvel.
-
Minden apró
részlet számít. – úgy mondta, mintha az anyám lenne, pedig valószínűleg
egyidősök vagyunk.
-
Miért voltatok
ti közösen egy takarító szertárban? – nézett ránk kérdőn Lou. – Nem utáljátok
egymást?
-
Csak meg
akartam beszélni vele valamit. – szólalt meg Harry halkan. Nem ismertem rá.
Annyira elgyötörtnek látszódott. De sajnos nem tudott már meghatni. Túl sokat
bántott meg engemet.
-
Ezt is letisztázzuk
bent. – zárta el a beszélgetést Hannah. Ekkor végszóra, de kinyílt Niall
műtőjének az ajtaja. Egy idősebb orvos lépett ki, éppen a maszkját szedte le.
Levegőt is elfelejtettem venni, amikor közelebb lépett hozzánk. Hannah
szótlanul hátrébb lépett és előre engedte a fiúkat. Én képtelen lettem volna
megmozdulni. Liam mellettem maradt és fogta a kezemet.
-
Van egy jó meg
egy rossz hírem. – köszörülte meg a
torkát a doktor. Van egy jó is? Akkor semmiképpen sem halhatott meg.
-
Mi az? – vágott
közbe idegesen Lou. El nyugtatóan átölelte hátulról és lágyan belepuszilt a
nyakába.
-
A jó az, hogy
Niall meggyógyul, már nincs életveszélyben. Nagyon sok vért veszített, de mégis
szerencsésen megúszta, habár kétszer kellett újraéleszteni.
-
És mi a rossz
hír? – kérdezte halkan Harry.
-
Nos. Mr. Horan,
mikor összeesett a feje hátulról beverődött erősen a betonba. Bár a seb
felületes, mégis úgy tűnik, hogy az agynak egy olyan része sérült meg, ami
ugyan regenerálódni fog, mégis az eltart majd egy darabig.
-
Ez most mit jelent?
– szólt közbe Liam. Most vettem csak észre, hogy Paul is ott áll.
-
Az
emlékezetével lesz problémája. Nagy valószínűséggel nem fog emlékezni dolgokra,
emberekre, fontosabb eseményekre…
-
Milyen hosszú
lesz ez a kiesési táv? – tűnődött el Paul.
-
Azt csak akkor
tudjuk megmondani, ha Mr. Horan felébredt.
-
Be lehet hozzá
menni? – suttogtam. A doki együtt érzően rám nézett.
-
Először
áttoljuk a kórtermébe, majd utána bemehetnek. – a többiek tovább bombázták
kérdésekkel, ő meg folytatta a kimerítő válaszadást a műtéttel kapcsolatban.
Nem tudtam rá figyelni, amúgy sem értettem a bonyolult kifejezéseket. A lényeg,
hogy Niall rendben van. És nemsokára újra a szemébe tudok nézni.
*Zayn: - Dögös vagyok? Bitch please...
Morcosan ültem
magam elé meredve a rendőrőrsön. Az az idióta Paul rám parancsolt, hogy már
pedig jönnöm kell, hiába mondtam, hogy nem láttam semmit. Legszívesebben most
Niall mellett lennék és fognám a kezét. Eltolták mellettünk a folyosón, de nem
mehettünk vele. Nagyon ijesztő volt látni annyi csővel. Az orrában is volt. Zöld
lepedő volt az egész testén, szóval csak az arcát láttam. Rémesen sápadt volt.
Harry tartott vissza, különben utána vetettem volna magamat.
-
Engedj el! –
kiabáltam mérgesen.
-
Most nem
Melanie. Előbb meg kell találnunk azt, aki ezt művelte vele. – suttogta a
fülembe. Harry lett volna az utolsó, akire hallgattam volna. Legalábbis eddig a
pillanatig úgy hittem. Most mégis lecsillapodtam és Harry kezébe kapaszkodva
kisétáltunk a kórházból, de úgy éreztem nagy hibát követek el, így a bejáratnál
visszakoztam. Paulnak elege lett és a két karja közé kapott. Bármennyire is kapálóztam,
túl erős volt és magával cipelt. És most itt vagyunk. Nagyon nem akarok itt
lenni. Utálok itt lenni. Utálok mindenkit.
-
Meddig kell még
itt lennünk? – tette fel a költői kérdését Zayn. – Úgy nézek ki, mint egy
másnapos csibefos.
-
Ez sértés a
csibefosokra nézve. – szemtelenkedett Lou, mire Zayn játékosan elkezdte püfölni.
-
Viselkedjetek
már! – szólt rájuk El. – Még lecsuknak titeket.
-
De most vicc
nélkül, mennyit kell még várnunk? Paul tök régóta bent van. – nyögött fel Liam.
Harryre tévedt a tekintetem. A srác lehajtott fejjel ült a széken, és nem
mozdult. Onnan tudtam, hogy ébren van, amikor néha-néha megdörzsölte a szemét.
Lou követte a tekintetemet. Nagyot sóhajtva felállt és átült a kisfürtös mellé.
Valamit nagyon komoly hangon elkezdett neki mondani neki, de nem hallottam,
hogy mit. Harry is visszaválaszolt valamit. Lou csak átölelte.
-
Biztos, hogy
itt dolgozik? – hallottunk meg egy vidám női hangot. Két lány lépett be az
ajtón. Mindketten nagyon csinosak
voltak. Az egyikőjük nagyon magas volt, a másik meg egy kicsit alacsonyabb.
-
Akkor sem
ölheted meg Leát! – kiáltott fel méltatlankodva a magasabbik szemüveges lány. –
Akkor összetörnéd Zayn szívét! Ne már!
-
De muszáj. –
sóhajtott fel türelmetlenül az alacsonyabbik lány. Nagyon szép szeme volt. – Ez
így szép.
-
Oké. Zayn
mindenhogyan szép. – tette csípőre a kezét a szemüveges. – De akkor sem akarom,
hogy sírjon.
-
Ajj Nety,
mindent túlbonyolítasz! – vont vállat a másik lány. – Így döntöttem és kész.
-
De Lea! – csattant
fel Nety. – Akkor nem kapsz Nuttelát! – húzta fel a szemöldökét.
-
Ajaj. –
nevetett fel Lea. – Ha ez egy ugyanolyan ígéret, mint amikor azt ígérted, hogy
megeszel egy aranyhalat, akkor azt hiszem, nem kell félnem.
-
Kisköcsög, úgy
utállak. – ölelte meg Nety a kisebbik lányt.
-
Én is! – bújt szorosan
hozzá vidáman, majd egy másodperc múlva megkérdezte. – Biztos itt dolgozik
Hannah?
-
Igen. –
fintorgott Nety. - Csak tudom, hogy hol dolgozik a tesóm, nem?
-
Ha te mondod. –
vont vállat Lea és ekkor nézett ránk. Nety követte a tekintetét és abban a
pillanatban azt hittem, hogy mindketten elájulnak.
-
Helló. –
szólalt meg Lou, mire a két csaj elfelejtett levegőt venni.
-
Csak lazán. –
lépett oda hozzájuk Liam.
-
Bepisilek. –
suttogta a kelleténél hangosabban Nety.
-
Szerintem ezt
most hallották. – suttogta vissza Lea. – Nem hiszem el, hogy mindig be kell
égetned minket! – a többiekből kitört a röhögés. Én csak mosolyogni tudtam.
Tiszta lököttek. Látszik, hogy directionerek.
-
Rólam írsz
blogot? – állt fel mosolyogva Zayn és Lea elé lépett. A csaj felnézett rá. Nem
sok kellett neki, hogy összeessen.
-
De dögös! –
suttogta Nety megint hangosan.
-
Fogd már be! –
toppantott a lábával Lea. – Nem kell mindent kimondanod, ami az eszedbe jutott!
-
De én dögös
vagyok. – nézett rá szemrehányóan Zayn, mire Lea azonnal közbevágott.
-
Persze, csak azért
mondtam, mert ez a lökött folyton ilyen meggondolatlan dolgokat mond. Nem
mintha nem lenne igaz! Mert igaz. Csak nem kell így… - nagy levegőt vett Lea.
Szegény már elpirult. Zayn felnevetett és átölelte a lányt, akinek olyanná
változott az arca, mintha most jelentették volna be, hogy örökölt egy farmot.
-
Tudom. Csak
hülyülök.
-
De mit kerestek
a rendőrségen? – kíváncsiskodott Nety, miközben észrevétlenül levágott egy
darabot Lou hajából. Vagyis El észrevette és a szeme XXL-esre nőtt. Nety a
szája elé tette a mutatóujját, hogy hallgasson. Szerintem El annyira
meglepődött, hogy elfelejtett beszélni.
-
Ne is
kérdezzétek. – motyogta Liam. A fiúk arcára visszatért a rosszkedv. Legalább
egy pár percre eltudták felejteni a körülményeket.
-
Honnét jöttetek?
– kérdezte meg Lou.
-
Ennyire hallatszódik
az akcentusunk? – nevetett fel Nety kacéran. El kezdett egy kicsit megfeszülni.
-
Magyarországról.
– válaszolt gyorsan Lea, aki még mindig Zayn karjai között kukucskált. Úgy
nézett ki az arca, mint egy elégedett kiscica, aki megtalálta a tökéletes
helyet.
-
Magyar? –
nézett le rá meglepődve Zayn.
-
Igen, mert? –
kérdezett vissza.
-
Ismerek egy
lányt Magyarországról! – a csávó arca izgatottá vált. – Nem ismeritek
véletlenül…
-
Nety, Lea! Hol
vagytok? - lépett be egy harmadik lány. Nagyon ismerős volt.
-
Berrie? –
lépett közelebb hozzá Zayn.
---------------------------------------------
Akkor most már elárulhatom, hogy a két vendégszereplő egyike jómagam (Nety), a másik pedig az édesbolondos barátnőm Lea, aki szintén nagy blogíró:) Már befejezte a blogját, de gyönyörű a befejezés, tehát ajánlanám mindenkinek KATT rá>> http://migahalalelnemvalaszt.blogspot.hu/ <<
De amúgy végeredményben mit szóltok az egészhez? Ki akarhatta Niallt bántani? Vagy csak egy beteges valaki? Vagy talán kiakarták rabolni? Mit szóltok Harryhez? Remélem nem tettem túl népszerűtlenné...:) Bár tudom Haylor miatt sokan fújtok rá, de ne felejtsétek el, mindig a mi kisfürtösünk marad;)
Vasárnap találkozunk, addig örömmel venném a kommenteket:))
![Tumblr_mdyobooz4z1r3tm3vo1_500_large](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_uiI1bnvq54w3aoSux_u03C6QwpNNjbdi633NgU2UjWqdt8oRI1Nbg8qmgVSqTrSOx7ReNK4blXoKXJSxjRKD6DmoWcA8pJb0AjFCm1bDcqfMnzA0CT8bVZd5stwGRoZqzKLIUPyfeQzhBZ3xJe4l08gw=s0-d)
*Liam: - Értsd meg Lou, nagyon sokan nem érnek rá kommenteket írni.
*Lou: - Akkor kisköcsögök!
*Harry: ÚGY VAN!
*Lou: - Akkor kisköcsögök!
*Harry: ÚGY VAN!
BENNE VAGYOK! MEGÉRKEZTEM!! OTT VAGYOK!!! ÉN! ÉRTED? ÉS MAJD ZAYNI BOOOOLDOG LESZ ^^
VálaszTörlésKhm. másik meg. HARRY. Kezd észhez térni. AJJJ ANNYIRA ÉRDEKEL HOGY MI VAN VELE. HOGY MIT ÉREZ. MIT CSINÁL CINTIA. HOGY MI LESZ. ÁÁÁÁÁ
Meg Niall. OMG NEEEE A SZŐKE HERCEGET, AKIVL ENNI AKAROK MEG NE ÖLD. Veszélyes vagy. (A történetben nem akar berrie elmenni niallel enni? Felőlem jöhetnek a fiúk is, nem randinak is. DE NIALLEL AKAROK ENNI. Az evésen van a hangsúly)
Liam meg. AJJ DE CUKI VOLT *.*
És amúgy a képek. MEGHALTAM
A rész meg fantörpiksuan jó lett.
IMÁDTAM.
Amúgy igen. Már hiányoltama részt. Azt hittem vmelyik nap h van új, de kiderült h már olvastam.
Siess. *.*
xxx
Becksie
:DDDD itt szakadok:DDD Igen megérkeztél és egy darabig nem is fogsz elmenni...;):DD Igyekszeeeem:)) köszönöm a kommentet♥
TörlésHell yeaaaaaaaaah :D
VálaszTörlésAmúgy már aludnom kellene, de nem tudtam úgy lefeküdni, hogy ne olvassam el a részedet. milyen kis cuki vagyok, nem?:))))))))))
Végre már, hogy valaki kiosztotta azt az idióta Harryt :D
"És az új Harryt nem szeretem." ezután a mondat után elképzelem, ahogy Liam karbavágja a kezét, aztán duzzogva elfordul :D:D:D
Zayn ne zavarjon, hogy Niallt leszúrták, Mel megőrült, Harry egy idióta, aludj csak nyugodtan. így szeretünk :D:D
Harry, de hülye :DDD "a sokkot nem lehet szimuláln. megkérdeztem"
Végre amúgy már, hogy Mel is elmondta Harrynek mi van, és, hogy rájött, hogy cukimuki Niall szereti :)
Zayn pedig.. sírok rajta :DDD "Detoxikálóban vagyunk?" :DD
A meglepí*-* wííííí
de cuki vaaaaaagy. mondjuk nagyon nem értettem először, hogy mi a szar van :D:D:D
Nem mondtad, hogy nem kapok nutellát!! akkor más lett volna a helyzet!!! :D
Nety ne égess be könyörgöm..! mi az, hogy bepisilsz??? :D
Hjaj, bárcsak tényleg így lett volna. so cute. :D
Köszönöm nagyon, imádlak, imádlak, imádlaaaaaak <333333333333
Szuper volt a rész, és már nagyon várom a következőt! :))) <33
OMG OMG OMG OMG megérte várni!!!!!!!!!! :)))))))))
VálaszTörlésHannah :DDDDDDDDDDDDD
Zayn a legjobb úhy átaludta ahogy kell :D "mi a franc?" :DD
és ha összetöröd Harry kicsi szívét kinyirlak!!! :))) <3
Na köv vasárnap legyél nekem!!!
PEW PEW PEW... ;)
ISZONYAT JÓÓÓÓÓÓÓ LETT!!!!! nagyon nagy vagy!!! :))))
nemrég találtam rá a blogodra..most pedig végigolvasom mert imádom!! csak azért ide írom a kommentet mert már olvastam a barátnõd blogját és konkrétan végigbõgtem a befejezést. Minden elismerésem az övé!!Na meg persze a tiéd is!Imádom ezt a blogot! xx
VálaszTörlés