Én veled, Te vele, Ő velem...

Ellehet-e felejteni azt a személyt, aki az egész világot jelenti nekünk? 

Tessék lássátok, megtartottam az ígéretem. Már vasárnap hajnalban felraktam az új részt, szóval lehet habzsolni és áldani Netyke nevét, hogy mekkora egy jó arc vagyok. (Mindezt kommentben:D)

A  történet viszont egyre jobban összecsavarodik, és már el lehet veszíteni a fonalat. Szóval... Figyeljetek oda! De azért remélem ez a rész is tetszeni fog;) 

-          Ismerek egy lányt Magyarországról! – a csávó arca izgatottá vált. – Nem ismeritek véletlenül…

-          Nety, Lea! Hol vagytok? - lépett be egy harmadik lány. Nagyon ismerős volt.

-          Berrie? – lépett közelebb hozzá Zayn.   

-------------------------------------------------------

*Zayn: - Most már nem szabadulsz tőlem!

*Me: - Ki akart?? MEGSZÍVTAD! 

-          Ki az a Berrie? – súgta hangosan Lou oda Harrynek.

-          Nem tudom. – válaszolt vissza a göndörke.

-          Nem az órás csaj? – szólt közbe Liam szintén halkan. A szobára néma csend telepedett. Berrie némán nézett Zaynre.

-          Ti ismeritek egymást? – kotyogott közbe Nety érdeklődve.

-          Eltűntél. – szólalt meg halkan Zayn miközben megbabonázottan nézte a lányt.

-          Nem kerestél. – vont vállat flegmán a csaj.

-          Ez nem igaz! – csattant fel az arab srác azonnal. – Egy csómószor. Meg az előtt a tetves óra előtt is ott szobroztam órákig! De te el se jöttél.

-          Ott voltam. Vártam mikor mész el. Jó sokáig bírtad. – válaszolt a lány.

-          Mi? És nekünk nem szóltál? – méltatlankodott Lea.

-          De mik ezek a hülye rejtvények?

-          Kíváncsi voltam, hogy komolyan érdekellek-e téged. – Berrie megfordult, hogy kimenjen, de Zayn a karja után kapott. A szépség azonnal kirántotta a kezét.

-          Érdekelsz. De most mi bajod?

-          Az érdekel, hogy megdugj. És megmondtam, hogy arra nem leszek vevő. – tette a csípőre a kezét a csaj. Most már tényleg szimpatikus. Eddig is bírtam, hogy húzta Zayn agyát, de most őszintén jó pontokat szerzett nálam, hogy nem ő a dákóra hajtó libakirálynő.

-          Nyílván nem lenne a szex ellen semmi kifogásom, de nem ez motivál elsősorban. – válaszolt Zayn nagyon őszintén, mire Berrie lekevert egy hatalmas pofont. Úgy-úgy! Megérdemelte.

-          Bunkó, perverz szatír! – kiabálta mérgesen a lány, miközben Zayn csak pislogott.

-          Ugye ez nem dagad fel? – nézett kétségbeesetten a fiúkra, akik majd megpukkadtak a röhögéstől.

-          Adok egy puszit attól nem fog! – rohant oda segítőkészen Lea és nyomott egy puszit Zayn arcára, aki hálásan elmosolyogta magát.

-          Lea! – csattant fel Berrie.

-          Bocsi Berrie. Ezt nem hagyhattam ki. – vont vállat bocsánatkérően Lea, majd visszasomfordált Nety mellé, aki épp egy újabb tincset vágott le Lou hajából.

-          De mégis miből gondolod ezt? – fordult vissza Zayn Berriehez, aki csak fújtatott egyet.

-          Csak egy tetves rejtvényt tudtál megoldani. Nyílván nem érek annyit, ami nem is gáz, tekintve, hogy alig ismerjük egymást.

-          Te hülye vagy. – szólt közbe Nety. – Még azt is tudjuk Zaynről, hogy hány dekával született.

-          Kuss. – intette le Berrie. – A lényeg, hogy én nem az a fajta lány vagyok, akivel szórakozni tudsz. Mindenesetre, amiket a hídon mondtál azok gyönyörűek voltak és tényleg elhittem, hogy szenvedsz Perrie miatt.

-          De a rejtvényeket nem tudtam megemészteni, hogy mikre kellettek. – vakarta meg tanácstalanul a fejét Mr. Beauty.

-          Pucéran pózolsz egy csomó címlapfotón a managered asszisztensével! – bökött felém ellenségesen. – Szerinted mire gondolhattam?

-          Igen, az tényleg félreérthető. – bólogatott megértően Zayn. – De valójában csak együtt fürödtünk pucéran.

-          Az sokkal jobb. – mosolyodott el gúnyosan.

-          Hé!  - szóltam közbe csendesen. Berrie rám nézett. – Tényleg oda van érted. Többet nézegeti a tőled kapott levelét, mint a saját tükörképét. Ez nagy dolog hidd el!  

-          Tényleg az. – helyeselt Lou, mire a többiek is bólintottak.

-          Én Harryért voltam oda, így nem is történt semmi. – szomorúan Harryre néztem, aki szintén elszomorodott.

-          És a bárpultos csók? – kérdezte komolyan Berrie, miközben leült mellém. Most tökre olyanok voltunk, mint két barátnő.

-          A csak úgy volt. Sokat ittunk és megtörtént. De hidd el, ez a csávó már az őrületbe kerget a Berrie mániával. Még részegen is rólad mesél. – mosolyogtam el magam.

-          Tényleg? – félénken elmosolyodott.

-          Aha. Szerintem már plüssmacija is van, amit rólad nevezett el. – felkuncogtunk.

-          Hé, én is itt vagyok. – szólt közbe Zayn, mire Berrie – már sokkal nyugodtabban – felállt.

-          Tudjuk. – döntötte félre a fejét mosolyogva.

-          Most már megadod a számod? Azt ígérted, ha megint talizunk akkor…

-          Persze. – bólogatott a lány és gyorsan lediktálta.

-          Te Harrybe voltál szerelmes, Zaynnel kavartál és most Niall miatt keseregsz? – ült le érdeklődve mellém Nety.

-          Honnét veszed, hogy Niall miatt kesergek? – néztem rá bizonytalanul.

-          Directioner vagyok. Mindent tudok. – jelentette ki magabiztosan. – De egyébként ez egy kurva jó blog ötlet lehetne… A dolog pikantériája az lenne, ha Niall beléd lenne esve… Totálisan jó háromszög lenne… Túl sok a lenne…

-          Ti mit kerestek itt? – lépett ki Hannah.

-          Csak téged. – vágott közbe Nety. – Ki gondoltam, hogy mi legyen a szülinapomon.

-          De az három hónap múlva lesz!

-          Tudom, már lehet, hogy egy kicsit későn szólok. – húzta el a száját Nety.

-          Szafari – bulit akar. – kotyogott közbe Lea.

-          Megőrjítetek. – sóhajtott fel Hannah, miközben Harryre nézett. – Jól vagy? – kérdezte meg kedvesen.

-          Igen. – lepődött meg Harry, de látszott rajta, hogy jól esett neki a kérdés. – Miért?

-          Csak te voltál a legjobban megzuhanva. De akkor örülök. – mosolyodott el aranyosan a lány. Harry visszamosolygott.

-          Mi mikor jövünk? – szólt közbe Lou.

-          Most nem jöttök. Paul kielégítő válaszokat adott és új információkat tudtunk meg.

-          Tessék? Tudják ki tette? – ültem fel jobban.

-          Csak sejtjük. – válaszolt titokzatosan, majd a tesójára nézett. – Nektek nyomás van nagyon gyorsan, otthon beszélünk!

-          De…

-          Mondtam NYOMÁS! – a három lány illedelmesen elindult, majd még visszakurjantottak egy 'Hellót'. Berrie Zaynnek, Nety pedig Lounak küldött egy hatalmas puszit El legnagyobb örömére.

-          Totál levágta a hajad. – súgta oda El Lounak, aki kétségbeesetten simított végig a fején.

-          Tényleg? – rohant oda egy tükörhöz. – TÉNYLEG!!!

-          De mi az, hogy sejtik? – akadt ki Liam. – Mi miért nem tudhatunk róla?

-          Az önök érdekében. – udvariaskodott Hannah. – Majd megtudják, most elmehetnek. Mr. Horan felébredt.

-          Tessék? – a szívem dobogása megszűnt egy pillanatra.

-          Jól hallotta. – mosolygott rám, majd elköszönt és kiment az ajtón. Én elsírtam magam. Zayn leült mellém pityeregve.

-          Te is örülsz, hogy felébredt? – kérdeztem mosolyogva.

-          Nem. – szipogott. – Mármint igen, de Berrie a diliház számát adta meg. Megint átejtett. – itt már csak kacagni tudtam.

*Niall: - Fura, hogy nem emlékszek rád. De álmomban már biztos találkoztunk. Egy ilyen angyalt álmodtam magam mellé, mint te vagy...

Nem mertem bemenni. Féltem a szemébe nézni. Annyira aggódtam érte. És most már tudom, hogyan érez. Azt pedig csak sejtem, hogy én hogyan érzek. A fáradtságtól alig láttam már.  A fiúk már húsz perce lehettek bent a szöszinél. Zayn kidugta a fejét az ajtón.

-          Nem jössz be? – nézett rám mosolyogva. Én csak megráztam a fejem, mire beletúrt a hajába. Hozzá kell tenni, hogy igen szexin.

-          Miért nem? – ült le mellém.

-          Nem tudom. – válaszoltam őszintén.

-          Félsz? – fogta meg a kezemet gyengéden és olyan komoly szemekkel nézett, hogy kedvem lett volna megzabálni.

-          Kicsit. – lenéztem a kezünkre és elkezdtem játszani velük.

-          Mitől?

-          Nem tudom. – tényleg nem tudtam. Úgy kavarogtak a fejemben a gondolatok, hogy gyakorlatilag elszédültem bennük.

-          Szerintem attól félsz, hogyha belépsz azon az ajtón, akkor gyakorlatilag minden megváltozik. Talán attól is félsz, hogy mit érzel Niall iránt. De nem kell félned. Ha szeretitek egymást, semmi baj nem lehet. Például itt van Berrie. Még túlzás azt állítani, hogy szeretném, hiszen alig ismerem, de mégis… hiába szórakozott megint, meg játszadozik, mégis tudom, hogy előbb vagy utóbb összekerülünk, mert ezt itt valahol mélyen belül érzem. Niall ugyanezt érezte kettőtökről és egyszer megsúgta, hogy szerinte te nem is szereted Harryt, csak rajongasz érte. És az sosem tart örökké. Kivéve ha Directioner vagy. Mert az örökké tart. – meglepődötten néztem rá. Néha nagyon igazakat tud mondani. Mikor látta, hogyan nézek egoistán kihúzta magát.

-          Tudom. Nem csak dögös, hanem okos is. Kész főnyeremény vagyok! – kiáltotta el magát, mire egy nővér lepisszegte, hogy zavarja a betegeket.

-          De  mi lesz, ha elszúrom? – suttogtam.

-          Na vajon mi lesz? – majmolt kislányosan. – Bumm, elszúrtad. És? Ahány nap annyi lehetőség. Niallnek már annyi elég, ha befingasz előtte és boldogan hal meg.

-          Na! – csattantam fel, de elnevettem magam. Zayn olyan bolond!

-          Gyere! – nyújtotta a kezét mosolyogva. Én hálásan belecsimpaszkodtam és követtem be őt dobogó szívvel a szöszihez. Odabent a többiek jó hangulatban beszélgettek. Még Harry is. Jó volt így látni őket. Ahogy beléptünk mindenki szája szélesre húzódott. Zayn közelebb vitt Niallhoz, aki mosolyogva nézett. Kicsit kába volt a tekintete, de hát szó szerint a halálból jött vissza. Akkor már hadd legyen kába a tekintete.

-          Na, nézd kit hoztam neked. – lökött elé játékosan Zayn. Én tétován mosolyogtam a szöszimre.

-          Szia. – nyújtott kezet. – Niall Horan vagyok. Te ki vagy? – a levegő hirtelen megfagyott és mindenki elhalkult. Én nem értettem jól a kérdést.

-          Tessék? – dadogtam. Niall értetlenül nézett körbe.

-          Most rosszat mondtam? Te nem egy rajongó vagy? – nézett rám óvatosan. Ledöbbentem. Niall… eszembe jutott mit mondott a doki. Hogy emlékezet kiesése lesz. De ezt nem hiszem el. Elfelejtett engem.

-          Tényleg nem ismered meg tesó? Ő Mel! – kérdezett rá Lou. – Már egy hónapja dolgozik nálunk. És nem mellesleg van köztetek valamiféle valami.

-          Na ezt jól megmondtad. – jegyezte meg El cinikusan.

-          Én sajnálom. – Niall össze volt zavarodva. – Nem emlékszek rád.

*Niall: - Oké, értem, de maradj már fekve... Elijeszted a csajt...

1 hét múlva:

-          Kérsz még kávét? – kérdezte meg anyu.

-          Nem kösz. – válaszoltam kurtán. Nem sok kedvem volt anyuhoz, de tekintettel arra, hogy együtt lakunk muszáj emberszámba vennem. Meg Ronnie is megfenyegetett, hogy szétveri a formás hátsómat, ha nem viselkedek. Így kénytelen voltam. De utálom ezt a helyzetet. Sokkal jobban imádtam Niallnél lakni, de ő most még speciel arra sem emlékszik, hogy mi a ’Kiss You’ dalszövege, szóval a fontossági lista hátuljára szorultam.

-          Kicsim. Szeretném, ha nem beszélnénk így egymással.

-          Akkor ne beszélgessünk. – oldottam meg a problémát, majd szó nélkül kirohantam a lakásból, hiszen jó szokásomhoz híven késésben voltam. Fél Londonon végig rohantam, mikor öt perc késéssel, de beérkeztem az irodába. Teljesen kifulladtam. Kapkodva téptem le magamról a sálat meg az összes mindenséget, amikor összeütköztem valakivel. De olyan szerencsétlenül, hogy mindketten hátraestünk.

-          Jól vagy? – nevetett fel. A nevetése… Istenem, de szívbemarkoló volt. Annyira hiányzik.

-          Persze. – mosolyogtam el magam. – Csak nem akartam elkésni.

-          Késő. – nevetett továbbra is.

-          Pech. – reagáltam le zavartan. Annyira édes.

-          Paul megengedte, hogy kajáljunk, mert behívták a rendőrségre, szóval…? – kérdőn nézett rám, de én csak elbambultam. Rendőrségre? Paul egyre jobban nem tetszik nekem. Nyilvánvaló, hogy az egész nemmondommegmilyen management tud arról, hogy ki Niall támadója és miért. Meg az a sok furcsaság Franciaországban is. Amikor nem engedték Niallt énekelni, meg Paul hülye parancsai. Nem vágom. Valami van a háttérben, ami nagyon nem tetszik.

-          Melanie! – csettintett előttem Niall. Bambán megráztam a fejem.

-          Bocsi… Igen?

-          Csak azt kérdeztem, hogy nincs kedved velem kajálni? – megdobbant a szívem. Tudom, nem a kezemet kérte meg, de olyan jó érzés, hogy megint vele lehetek. Már annyira hiányzik… Ja, ezt már mondtam.

-          De. Persze. – nyögtem ki. Niall vígan fütyörészgetett mellettem. Én csak boldogan néztem. Annyira örülök, hogy már kiengedték a kórházból pár nap után és most meg úgy járkál, mintha kutyabaja se lenne. A kórházban szándékosan nem látogattam, de itt kénytelenek vagyunk találkozni. Ami persze nekem sose baj.

-          Mind gondolkozol? – kíváncsiskodott Niall, miközben átvágtunk a zöld lámpán.

-          Csak, hogy… milyen fura, hogy nem emlékszel rám. – vontam vállat csendesen. Niall fancsali képpel rám nézett.

-          Azt én is sajnálom. Biztos jókat hülyültünk együtt. – elfojtottam magamban egy vigyort, mivel eszembe jutott a kedves baráti szexünk. Akkor is jót hülyültünk.

-          Az biztos. – megálltunk egy Nando’s előtt.

-          Itt jó lesz? – nézett rám érdeklődve, mire bólintottam. Végeredményben nem is lesz olyan rémes ez a nap. Arra azonban álmomban sem mertem belegondolni, hogy alig húsz órával később anyaszült meztelenül fogok felébredni egy békésen hortyogó Niall Horan mellett, aki szintén hasonló szituációban volt…

   

*Harry:  - Kommentet akarsz írni?

Niall:  - Méghozzá hosszút?

Zayn: - Jól teszed. Elveszlek feleségül. 

Lou: (Elájult)

 ---------------------------------------------

Na vajon mit csinálnak az emberek meztelenül?? Nem ülj le, egyes!:D No nézd csak mennyi perverz van:DD Kommenteknek mindig örülök:)) 

Csók, puszi Nety voltam XoXo